Az orosz- ukrán háború

Az orosz-ukrán háború Amerika, az Európai Unió és Oroszország térnyeréséről szól. A mai amerikai és orosz szembenállás megértéséhez vissza kell mennünk a múltba, amikor még Amerika és a Szovjetunió állt szemben egymással. Az USA vietnámi háborújának idején a szovjetek titokban segítséget nyújtottak (orosz katonákkal, hadifelszereléssel – rakétákkal) a vietnámiaknak (vietkong) az amerikai erőkkel szemben. Az oroszok afganisztáni háborújának idején viszont az amerikaiakat találjuk ebben a fordított helyzetben, hiszen ekkor ők nyújtottak katonai segítséget a mudzsáhidoknak az oroszokkal szemben. Mind a mai napig ezt a helyzetet láthatjuk a föld különböző konfliktuszónáiban, ahol megjelennek az amerikai vagy orosz csapatok mint pl. Szíriában, ott az ellenoldal támogatása szintén megjelenik. A korábbi ellentét és ellenségeskedés éled újjá lángol fel közöttük. Ez egyfajta „közvetett” háttérháborút jelent Amerika és Oroszország között. (Bár katonáik helyenként közvetlenül is háborúba keveredtek egymással – konkrét, nyilvános amerikai és orosz hadüzenet nélkül tették ezt meg.) A Szovjetunió felbomlását az amerikai fél további térnyerésre használta fel a meggyengült Oroszországgal szemben. (A NATO további terjeszkedése az orosz határok felé.) Az újból erőre kapó és katonai gyengeségéből egyre inkább felépülő csalódott Oroszország, amennyire számára még lehetséges igyekszik visszaállítani korábbi státuszát. Saját érdekszférájának tekinti a volt szovjet utódállamokat és a korábbi befolyási övezetét. Éppen itt kerül a képbe Ukrajna, amely szovjet utódállam és a Szovjetunió alapító tagja is volt. Amerika számára, amely továbbra is világuralomra törekszik, Ukrajna szintén fontos stratégiai jelentőséggel bír. Ennek érdekében gerjeszti is a feszültségeket. „Vagy, ahogy demokrata Adam Schiff, a parlament hírszerzési bizottságának elnöke fogalmazott, azért fontosak a katonai segélyakciók „hogy Oroszországgal ott helyben harcolhassunk, és ne kelljen vele megküzdenünk itthon”. (Miként veszélyeztethetik Európa békéjét az amerikai katonai segélyek? Danube Institut 2020. április 02. Szemlézte: Orbán Tamás) A cikk szerzője azonban végül még megjegyzi: „A fegyverek felhalmozása nem hoz magával békét, csak a háború egyre inkább növekvő veszélyét.” (Ugyanott) Ukrajna NATO tagsága erős jogot adhatna az amerikaiaknak, hogy kiaknázzák „védelmi” képességeiket Oroszország szomszédságában. Azonban ebben természetesen Oroszország ellenérdekelt. Ukrajna NATO tagsága teljesen amerikai territóriummá tenné az országot, ahol az USA kénye – kedve szerint helyezhetné el az amerikai fegyvereket, a legegyszerűbbektől a legfajsúlyosabbig, és ebbe akár az atomfegyvereket is beleérthetjük. Ezért az ukránok NATO-ba való törekvését az oroszok egyfajta hadüzenetként értékelik, amely Oroszországra nézve valós háborús fenyegetést jelent. Az USA, mint elsősorban tengeri haderő a Fekete – tengeren is erőteljesebben lehetne jelen. Az ukrajnai helyzettel az USA a háborús konfliktusra játszott, ahogy ezt egyesek előre látták és el is ismerték: “A választás, amellyel Ukrajnában szembesültünk – és itt szándékosan múlt időt használok – az volt, hogy Oroszország a tárgyalóasztalnál vagy a csatatéren vétózza meg a NATO ukrajnai szerepvállalását, nyilatkozta George Beebe a CIA volt Oroszország-elemzési igazgatója. A CIA-s Beebe szerint “mi úgy döntöttünk, hogy a vétó a harctéren történjen, remélve, hogy Putyin vagy visszafogja magát, vagy a katonai művelet kudarcot vall.” (Amerikaiak ismerték el: tudták, hogy háború jön, amit megelőzhettek volna, ha akarják – mandiner 2022. március 8.) Így Amerika felhasználhatja az orosz – ukrán háborút továbbá a NATO létének igazolására, hogy Európát továbbra is amerikai kontroll alatt tartsa. Éppen ezért az ukrán helyzet Amerika számára nem csak Ukrajnáról, hanem az Európai Unió feletti hatalomról is szól. Ukrajna azonban nemcsak Oroszországnak, Amerikának, hanem az Európai Uniónak is kell. A EU már ki is fejezte, hogy szívesen látnák az ukránokat az EU-ban. „Az Európai Bizottság elnöke szerint „Ukrajna hozzánk tartozik”” „Ők hozzánk tartoznak. Ők egyek közölünk és azt akarjuk, hogy bekerüljenek.” „Von der Leyen: „Ukrajna egy közülünk és azt akarjuk, hogy az Európai Unió részei legyenek”. Janez Jansa szlovén kormányfő szintén sürgette az Európai Uniót, hogy: „Kilátásba kell helyezni Ukrajna teljes jogú tagságát” és még „Kiemelte a történelem sokszor bebizonyította már, hogy ott, ahol nem bővül az EU, valaki más fog terjeszkedni. „Most bátor döntésre van szükség” – fűzte hozzá.” „Volodimir Zelenszkij aláírta Ukrajna EU-csatlakozási kérelmét Ursula von der Leyen tárt karokkal várja” -szól erről a Népszava fő és alcíme. (Ukrajna EU tagságával kapcsolatban nincs teljes egyetértés az EU tagállamai között, de sokan szeretnék szorosabbra vonni vele kapcsolataikat. Josep Borell az EU kül-és biztonságpolitikai főképviselője  kifejtette: “Véleménye szerint Európa erkölcsi kötelessége, hogy Ukrajnának európai jövőt biztosítson.” (Egyébként már Moldova is az EU-ba törekszik.) Borell szintén elmondta, hogy “az ukrán energiahálózatot pedig szinkronizálni kell az európai hálózatokkal.”) Jelenleg Ukrajna nem Oroszország, nem is NATO tag és nem is az EU tagállama – de azért mindenkinek, kell! – jóllehet  annyira azért nem fontos, hogy miatta egy valódi világháború is kirobbanjon. Ukrajna tehát ütközőponttá vált, a nagyhatalmi érdekek ütközőpontjának színterévé, (és ezért súlyos árat fizet) amelyben Amerika és az EU a közös érdekeikért (mármint Ukrajna hovatartozásáért ill. hozzáférhetőségéért) közösen lép fel a NATO keretein belül. Így együtt természetesen erősebbek mintha külön – külön tennék ezt meg. Az európai határok védelmében, ami az orosz-ukrán háborúskonfliktus miatt rendkívül fontossá vált azonban nemcsak Amerika hanem az EU országok is kiveszik a részüket. Katonailag és gazdasági szankciók által is. „Befagyasztjuk az EU-ban lévő orosz vagyontárgyakat és megakadályozzuk az orosz bankok hozzáférését az európai pénzügyi piacokhoz. Az első szankciócsomaghoz hasonlóan szorosan együttműködünk a partnerekkel és szövetségesekkel.” (Mindenkinek fájni fognak az orosz szankciók – VG 2022.02.24.) Nyilvánvalóan ennek is ára van, de mindezek az orosz függőségtől való szabadulást és az orosz befolyás visszaszorítását szolgálják, amelyet az EU részéről fontosabbnak tartanak, mint az ezzel járó veszteségeket. Éppen úgy, ahogy ez már az ókorban is megtörtént, amikor az asszírok az egyiptomiakkal együtt kiszorították a szerecseneket I. Nékó, és fia I. Pszammetik idejében. (I. Nékó Asszíria vazallusa volt, fiát I. Pszammetiket pedig Ninivében asszír nevelésben részesítették, az asszír szokásokra nevelték. Kezdetben I. Pszammetik is még Asszíria hűbérese volt. Az asszírok nem vették saját kezükbe Egyiptom kormányzását, hanem visszavonultak, de előbb hűségesküre kötelezték a Delta fejedelemségeinek urait, miszerint támogatják az asszír uralmat és megakadályozzák a szerecsenek hatalomátvételi törekvéseit. Az egyiptomi hatóságokat is meghagyták a helyükön csak asszír felügyelők alá rendelték őket, akik mellett kisebb helyőrségeket hagytak.) A szerecsenek több kísérletet is tettek Egyiptom megszerzésére, de végül fel kellett hagyniuk vele. Tanutamon a szerecsen fáraó egy rövid időre visszanyerte a hatalmát Egyiptom felett, de szinte azonnal el is veszítette I. Pszammetikkel szemben, aki magának követelte az Egyiptom feletti uralmat. Ebben az időben az asszírok uralták Egyiptomot, de ekkor Asszíriában már olyan események érlelődtek, amelyek a pusztulás útján vezették. Mialatt Egyiptomban erősödött a szaiszi dinasztia, Asszíria hanyatlásnak indult. Asszíria biztosítani akarta a maga számára Egyiptomot, ezért meg kellett akadályoznia, hogy Szerecsenország, amely a korábbi birodalmát akarta visszaállítani, szövetséget köthessen Egyiptommal az asszírok ellen. Asszíriát ebben nemcsak erős hadserege segítette, hanem az is, hogy Alsó – Egyiptomban ellenséges érzülettel viseltettek a szerecsenek iránt, és ez az ellenséges magatartás mindannyiszor élesen megnyilvánult, valamennyiszer a szerecsenek Egyiptomban megjelentek. A szerecsenek visszatérését Alsó – Egyiptomban elég hidegen fogadták, viszont az asszírok előtt az egyiptomi nomarchések (elöljárók) hódoltak, és az egységeikkel megerősített asszír hadaknak segítettek kiűzni a hódító szerecseneket Egyiptomból. Felső – Egyiptomban a szerecsenek visszatérését éppen ellentétesen – virágokkal és örömujjongással – fogadták, de az asszír győzelmek miatt később már itt sem jelentett támaszt Szerecsenország. Ennek az ókori helyzetnek a megismétlődésével találkozunk napjainkban. A hanyatló USA, amely az Európai Uniót saját gyarmatának tekinti és gyámsága alá helyezte abban érdekelt, hogy ezt a helyzetet fenn is tartsa. Ezért az USA számára megakadályozandó minden olyan kísérlet, amely Oroszországot az Európai Unióval szövetségbe hozza. Az USA a NATO-n keresztül tartja irányítása alatt az Európai Uniót. Amerikabarát erőket támogat Nyugat és Kelet Európában, ahol már a kelet európai államok sem látnak többnyire támaszt Oroszországban. Nyugat Európa a hangsúlyosabb rész, ezért ott komolyabb jelentőséggel bír az USA számára, hogy az amerikabarát erőket tartsa meg a legfontosabb vezetői pozíciókban, az oroszbarát erőket pedig letörje, hogy hatalma szilárd maradhasson. “James Stavridis, a NATO szövetségi vezérkarának egykori főparancsnoka az MSNBC-nek adott interjújában jelentette ki kerek-perec, hogy Vlagyimir Putyin volt a legjobb dolog, ami a NATO-val történhetett valaha. Stavridis azzal indokolta ezt a kijelentését, hogy az orosz vezető Ukrajna elleni inváziója arra késztette a nyugati hatalmakat, hogy jelentősen növeljék a védelmi költségvetésüket és a saját védelmük megerősítését. Példának Németországot hozta fel, amely az invázió hatására bejelentette, hogy rekordmértékű, 100 milliárd eurós védelmi költségvetést különítenek el, amellyel felfejlesztik a több ponton is elavulttá váló német hadsereget. „Négy évet töltött parancsnokként a NATO-ban minden egyes magas rangú tisztviselőkkel tartott találkozón, konferencián megkerestem Angela Merkel kancellárt és Ursula von der Leyen védelmi minisztert, hogy emeljék meg a védelmi költségvetést és semerre nem jutottam négy év alatt.  Hozzátette: 48 óra alatt Vlagyimir Putyin arra inspirálta a németeket, hogy gyakorlatilag duplázzák meg a védelmi költségvetésüket – ami egyébként egy okos lépés a németek részéről, Vlagyimir Putyin talán a legjobb dolog, ami a NATO szövetségével történt. Stavridis már korábban azt hangsúlyozta, hogy a fenyegetések ellenére Vlagyimir Putyin nem fog atomfegyvereket bevetni és a NATO-val sem fog közvetlen konfliktusba keveredni, mert a NATO sokszoros túlerőben van az orosz hadsereghez képest. A volt parancsnok jelezte, hogy a szárazföldi erők tekintetében négyszeres, a légierő tekintetében ötszörös, a hadihajók tekintetében pedig hatszoros túlerőben van a NATO az oroszokhoz képest, ezért szerinte Putyin ebbe nem fog belemenni.”  („Vlagyimir Putyin talán a legjobb dolog, ami valaha a NATO-val történt” Liner.hu Nagy Noel 2022. március 9.)

A legerősebb európai katonai államok úgymint Franciaország, Olaszország, Németország és mások szintén meg akarják erősíteni azt a nézetet, hogy nemcsak Amerikára hanem a EU legerősebb katonai hatalmaira is lehet számítani hasonló vészhelyzetek esetén. Európában a jelenlegi orosz – ukrán háború még erőteljesebb fegyverkezést generál, amelyhez tágabbra nyílnak a pénzcsapok is (Fegyverkezési roham indul Európában, a bankok pedig beálltak mögé – Portfolio 2022. március 04.) mert Olaf Scholz kancellár szerint: „Vlagyimir Putyin orosz elnök – aki Ukrajna lerohanásával „kiírta magát a nemzetközi közösségből” – fel akar építeni egy „orosz birodalmat”. „Az Ukrajna elleni orosz háborúban Németország első számú feladata, hogy „a történelem jó oldalán álló” demokráciaként támogassa Ukrajnát.” – emeli még ki a cikk. (Fegyverkezni kezd Németország „Putyin orosz birodalma” ellen – mandiner 2022. február 27.) De szintén ismét felerősödni látszanak azok a hangok is, amelyek Európa függetlenségét és védelmét szorgalmazzák. „…hogy kevésbé függjön más kontinensektől, és hogy maga tudjon dönteni saját sorsáról, valamint, hogy más területeken is függetlenebb hatalommá váljon” – szögezte le Macron. (Macron: Európának el kell fogadnia, hogy a béke a szabadság és a demokrácia árát meg kell fizetni hvg.hu) “Borell: Európának önálló védelemmel kell rendelkeznie” (Borell: Európának önálló védelemmel kell rendelkeznie – Portfolio/MTI 2022. március 09.) Európa a továbbiakban sem fogja feladni azt a törekvését, hogy önálló erőközponttá váljon a világban, ahogy I. Pszammetik fáraó idején is erre törekedett és törekvését valóra is váltotta, és Egyiptom sikeresen megszabadult az idegen dominanciáktól.

Ukrajna nagy bár szegény országnak számít, gazdasági jelentőségét az adja, hogy az ország gazdag természeti kincsekben, különösen ásványkincsekben. Itt található a világ legnagyobb kereskedelmi minőségű vasércállománya. Amely a világkészlet egyötödét, 30 milliárd tonnát jelent. Ukrajna 2. helyen áll az ismert földgázkészletek tekintetében Európában, amelyek ma még jórészt kihasználatlanok. Ukrajna volt egykor a Szovjetunió éléskamrája kiterjedt búzamezőivel. Az ország ma a világ 5. legnagyobb búzaexportőre, és a világ legnagyobb magolaj exportőre (napraforgó, repce). Ezeken felül az ukrán iparban jelentős a szénbányászat, a vegyipar, a mechanikai termékek (repülőgépek, turbinák, mozdonyok, és traktorok) gyártása és a hajógyártás is. Az ország hadiipara szintén nagyon jelentős. Ukrajnában volt korábban a szovjet idők legjelentősebb hadiipari régiója Harkov központtal. Európai Uniós cégek is jelen vannak Ukrajnában, mint pl. a franciák több nagy csoporttal elsősorban a tejiparban, illetve a gabona és vetőmagágazatban. De fontos megemlíteni még az olcsó emberanyagot, az olcsó munkaerőt is, amely az európai gazdaságok számára még ugyancsak kedvező tényező lehet. Az orosz – ukrán háború hozadéka még, hogy erőteljesebben előtérbe helyezi az EU energiafüggőségét Oroszországtól. Ez pedig arra sarkalja az EU-t, hogy alternatív megoldásokat keressen és függetlenné vagy függetlenebbé tudjon válni az energia terén is. Az USA a kialakult helyzetből a maga számára akar gazdasági előnyt kovácsolni. Egy valódi energiafüggetlenség azonban nem jelentheti azt, hogy az EU az oroszoktól való függőségét az amerikaiaktól való függőségére váltja fel.  Mint minden nagyhatalomnak, úgy az Európai Uniónak is a fejlődéséhez növekednie kell. Kelet felé a hatalmas szomszéd miatt (értsd: Oroszország) ez az Unió számára Ukrajnáig lehetséges amennyiben minden szerencsésen alakul az EU számára. Oroszország – védelmi szempontból nélkülözhetetlennek tartja Ukrajna ellenőrzését-felügyeletét elsősorban az USA-val szemben. A korábbi oroszbarát kormányoknak éberen őrködnie kellett ezen. A nyugatbarát kormányoknak pedig ellenkezőleg az amerikai és európai országok számára kell átjátszania az országot és annak hozzáférhetőségét. Az ukrán helyzet az Európai Unió közelsége miatt még közelebb hozta a korábban más területeken jelenlévő amerikai – orosz konfliktust. A földrajzi helyzet miatt, az EU még érintettebbé vált a kérdésben. Ez pedig növelte a tétet leginkább az EU és Oroszország, de Amerika között is. Ez a háborús konfliktus mondhatni már – házhoz – jött, „Megérkezett”. De a jelenlévő nagyhatalmak térnyerése vezetett el idáig. De hova vezet még ezután? A Biblia szerint egy a jelenleginél is lényegesen hatalmasabb eseményben fog majd kicsúcsosodni és lecsapódni a jövőben, amely megágyaz egy új, de rövid ideig tartó korszaknak. Mivel a Szentírás jelképeket, előképeket használ ennek az eseménynek a bemutatásához, fontos, hogy tisztában legyünk ezeknek az ókori szereplőknek és szerepeknek a megértésével. Világunk folyamatosan változik, és benne a hatalmi helyzet is folyamatosan átalakulóban van. A Szentírás előre rögzíti a még ki nem alakult hatalmi helyzetet, és Isten, aki mindezt Igéjében előre kinyilatkoztatta akaratának megfelelően véghez is viszi. Ezek az egymással hol szövetséget kötő hol pedig szembenálló hatalmak szeretik magukat „jó” – ként, ellenfeleiket pedig rosszként beállítani. Hatalmi érdekeik ezt diktálják. De ez senkit ne engedjen megtéveszteni! Ezek a hatalmak mind éppen olyan negatív szerepet töltenek be, mind az ókorban azok a hatalmak, amelyekből ezek a mai hatalmak jelképesen eredeztethetőek. Indítékaikat az önzés vezérelte, voltak azonos vagy hasonló, és eltérő tulajdonságaik is. Eltérő jegyeik meg is különböztették őket egymástól, de lényegükben egyek voltak, – már ami az önzést illeti. Számos visszaélést és bűnt követtek el, amivel tulajdonképpen Sátánnak tényleges vezérüknek hódoltak. A bibliai próféták személyválogatás nélkül hirdették meg súlyos ítéleteiket, ezek az önzés által megrontott és vezérelt ókori hatalmak, birodalmak ellen. Hangjuk és ítéleteik mind a mai napig szólnak és hirdetik ezeknek az egykori hatalmaknak az ítéleteit és romlottságát. De egyben kárhoztatják azokat is, akiket ma jelképeznek. Hirdetik az időt, amely tudtukra adta felemelkedésüket és bukásukat, mulandóságukat, hogy átadják helyüket annak, ami örök. Az örökkévalósághoz képest a mulandó dolgok jelentéktelenné válnak. Sátán élezi a feszültséget a népek között, amelyek végül háborús eseményekben csapódnak le. Az „ÉN” felmagasztalása vezetett az első háborúhoz a mennyben és ez lett az oka a földi háborúknak is. (Jel. 12,7-9) Az orosz – ukrán háború eseményei összhangban állnak azzal a Bibliából kibontható képpel, amely egy híres és rendkívül fontos döntő csatát előztek meg észak és dél között Kr. e. 605-ben. (Részletesebben lásd a jelképek megértéséhez a Jelkép és Valóság sorozat 4, 5, 6, 9, 10. fejezeteket, a folyamat megértéséhez a 15.fejezetet)

Sipos Gábor – 2022.03.10.

Felhasznált irodalom:

Titkos szovjet háborúk Vietnam- YouTube

A szovjet-afgán háború (1979 – 1989) – YouTube

A szíriai háború – YouTube (Dr. Daniele Ganser)

https://hu.euronews.com/2017/12/11/az-orosz-csapatok-kivonasat-jelentette-be-sziriaban-vlagyimir-putyin-orosz-elnok

Szíriai háború okai (Vox hírcsatona videója) – YouTube

Index – Mire elindult az invázió, teljesen megváltozott, ahogy Putyin Ukrajnáról beszélt 2022. 02.22.

Pénzcentrum – Miért támadta meg Oroszország Ukrajnát? A konfliktus magyarázata 10 pontban 2022 február 24. Bíró Attila

Ursula von der Leyen: Szívesen látnánk Ukrajnát az Európai Unióban 2022. február 28.

Macron már figyelmeztet fel kell készülni a harcok elhúzodására  MTI 2022 február 26.

Független Nemzet – Óriási bejelentés: Olaszország katonákat küld Magyarországra

Infostart/MTI – Újabb ország “jelentkezett” hivatalosan is az EU-ba

Kijev élvezi Brüsszel támogatását, de nincs közelebb az EU-tagsághoz, mint egy hete 2022.03.03. hvg360 Arató László

A francia védelmi miniszter szerint országa elkötelezett a NATO keleti szárnyának védelmében MTI 2022.03.06.

Világtörténet I. Kötet Kossuth Könyvkiadó 1962. 573-575; 543-544. o.

Élet az ókori Egyiptomban Rosalie David Gold Book 139.o.

Az ókori Egyiptom története Ian Shaw Gold Book 374. o.