‘Egy övezet, egy út’
Tekintsünk még vissza a korra amely megelőzte a döntő ütközetet a Dániel 11,40-ben leírt eseményeket. A szerecsenek kiűzése (Lásd: Az orosz – ukrán háború; Az orosz – ukrán háború árnyékában című részeket!) mellett Egyiptomból, egy másik jelentős dolognak számított I. Pszammetik idejében a líbiaiak megregulázása. Pszammetik, feltörekvő, fejlődő államokkal tartott kapcsolatot, mint Lüdia és a görög poliszok.¹ Alsó – Egyiptomban líbiaiak éltek, akik az egyiptomi seregben szolgáltak és komoly potenciális belső fenyegetést jelentettek a királyi hatalomra nézve. I. Pszammetik, hogy őket ellensúlyozza és hatalmukat letörje más zsoldosokra, mint pl. a Bibliában említett lüdekre támaszkodott.² A lüdek fegyverzete Hérodotosz szerint hasonlított a görögökéhez. Lüdia a Kis-ázsiai görög (ión) városok szomszédságában feküdt és kapcsolatuk azzal járt, hogy a görög és a Kis-ázsiai kultúra keveredett egymással. Ezeket az idegeneket Egyiptomban is letelepítették. „Az északi félország helyi uralkodói származásukat tekintve a libyai katonaság vezérei voltak. Psamtiknak, ha le akarta törni őket, természetesen nem a helyi, libyai, hanem idegen katonákra kellett támaszkodnia.”³ A líbiaiak és a lüdek szerepét korábban már Kínával és Indiával azonosítottuk. (Lásd a róluk szóló anyagot: Jelkép és Valóság sorozat 9. Szerecsenek és Líbiabeliek és Lúdiak) Napjainkban Kína túlzott megerősödését és térnyerését az Európai Unióban már potenciális veszélynek tartják az európaiak. Ami ellen úgy érzik már tenniük kell. Ennek ellensúlyozására felhasználhatja az EU Indiát. „Indiára cseréli Kínát az EU? Szombaton uniós vezetőkkel tárgyal Narendra Modi indiai kormányfő. Az egyébként kevés figyelmet vonzó, éves EU–India-csúcs idén meglepetéssel szolgálhat, a kiszivárgott hírek szerint ugyanis egy 14 éve húzódó kereskedelmi megállapodás végére kerülhet pont. Elemzők szerint a fordulattal Pekingnek üzennek… Áttörés történhet ugyanis a 2007-ben indult, majd 2013-ban becsődölt India–EU szabadkereskedelmi tárgyalásokban. A tizennégy éve húzódó megállapodást egy sor nézeteltérés akadályozta, majd februárban megjelentek hírek arról, hogy a tárgyalások új irányt vehetnek. Gazdasági szempontból ennek van alapja, az Európai Unió ugyanis India legnagyobb kereskedelmi partnere, tíz év alatt 72 százalékkal nőtt a kettejük közötti áruforgalom. A most megjelent elemzések azonban inkább a tárgyalások politikai oldalát domborítják ki. A hírt többen is azzal ütötték fel, hogy Brüsszel már nem Kínában, hanem Indiában látja legfontosabb keleti partnerét. Ennek háttere, hogy tavaly decemberben az EU Kínával is kidolgozott egy szabadkereskedelmi megállapodást, amit azonban továbbra sem írtak alá a felek. A tárgyalásokat az Európai Unió emberi jogi aggályokra hivatkozva függesztette fel, ráadásul pár nappal az indiai kereskedelmi megállapodás hírének kiszivárgása előtt…. Bár a nyilvánosságban az emberi jogi aggályok nagyobb szerepet kapnak, Pekinget most vélhetően inkább az 5G hálózatok sorsa aggasztja. Kínai távközlési cégek, mindenekelőtt az 5G technológiában piacvezető Huawei évek óta kitartóan lobbizik az európai piacok megszerzéséért. Ezt adatbiztonsági aggályokra hivatkozva hárították európai kormányok, a jelenség mögött azonban az Egyesült Államok nyomásgyakorlása is meghatározó…. A szombati csúcstalálkozóval kapcsolatban a South China Morning Post arról ír, hogy az EU és India várhatóan az 5G technológia közös fejlesztésének fog nagyobb lendületet adni. Ezt támasztja alá, hogy egy áprilisi tárgyaláson már elhangzott, hogy a két ország együttműködése a jövőben a digitalizációra összpontosít. A hongkongi hírportálnak nyilatkozó szakértő ennél továbbmegy, szerinte ennek Pekingnek címzett geopolitikai üzenete van. „Az EU és India, a Kína által meghirdetett Övezet és út kezdeményezés (BRI) visszaszorítására törekszik az energetikát, közlekedés- és digitális infrastruktúrát célzó közös projektekkel – fogalmazott Shairee Malhotra Brüsszelben dolgozó elemző.” (Kiemelések tőlem.) (Indiára cseréli Kínát az Eu? – Index 2021. 05. 06.)
„EU vezetők: Európának játékosnak és nem Kína játékterének kell lennie a nemzetközi mezőnyben” (Mérce – Fazekas Lázár Benjamin 2020. szeptember 15.) Európa már nem nézi jó szemmel mindenben Kína térnyerését, igyekszik visszaszorítani és ellensúlyozni az ambiciózus kínai törekvéseket. A kínai terjeszkedés zömét főleg a felvásárlások jelentik, beleértve a fejlett csúcstechnológiával rendelkező európai vállalatokat, de a kínaiaknak fontos érdekeltségeik vannak jelentős európai kikötőkben is. Úgymint Pireuszban, Vado Liguréban, Marseille-ben, Valenciában, Bilbaoban, Zeebruggében, Antwerpenben, és Rotterdamban. Másrészt kínai vállalatoknak befektetései vannak neves európai autógyárakban is. Vásárolnak továbbá hoteleket, futballklubokat, repülőtereket stb. „A kínai tőkebeáramlást egy idő után nem mindenhol fogadták örömmel, az EU vezetése és egyes országok részéről aggodalmak merültek fel, hogy kínaiak vásárolnak fel stratégiai infrastruktúrákat, csúcstechnológiai know-how-val rendelkező vállalatokat. Attól tartanak, hogy Európa elveszti vezető technológiai szerepét, valamint hogy Kína kettős felhasználású termékekhez, technológiákhoz is hozzájuthat. Gyakran hangoztatott kifogás a kínai befektetésekkel szemben, hogy azok mögött állami tulajdonú vagy homályos tulajdonosi hátterű vállalatok állnak, amelyek olcsó állami tőkéből finanszírozzák a felvásárlásokat, majd állami támogatással, dömpingárakkal torzítják a piaci versenyt. A 2016-os rekord méretű kínai befektetési hullám után 2017 februárjában Németország, Franciaország és Olaszország közös levelet fogalmazott meg az EU kereskedelmi biztosának, amelyben aggodalmukat fejezik ki, hogy külföldi cégek kulcstechnológiájú vállalatokat vásárolnak fel stratégiai célokból, kifogásolják a kölcsönösség elvének sérülését, veszélynek érzik az európai szakértelem kiárusítását, és európai szintű szabályozás kidolgozását kérik a Bizottságtól” (Kínai befektetések az Európai Unióban PAGEO 2018. október. 26. Miklós Katalin)
Az amerikai – kínai szemben állás Oroszországhoz hasonlóan visszavezethető a szovjet korszak idejére, amelyben a kommunista Kína a szovjetek oldalán állt az USA-val szemben. Kína nyílt kereskedelmi háborúk mellett, egyfajta háttérháborút is folytat az USA-val, (mint Oroszország) amely az élet legkülönbözőbb területein mutatkozik meg.
Amikor az Európai Unió Oroszországtól és Kínától való függetlenedéséről beszélünk, akkor ezek az érdekek egybeesnek az USA érdekeivel is, hogy együtt szorítsák vissza ezeket a rivális hatalmakat. De az Európai Unióban már jelen van az a törekvés, amely nem elégszik meg ennyivel, hanem teljes önállóságot, függetlenséget akar…és Európa, ahogy Jean Monnet (egyik alapító atya) már megfogalmazta: »Európa a válságok idején talál magára«.
Sipos Gábor – 2022.05.27.
Felhasznált irodalom:
¹ Kákosy László: Az ókori Egyiptom története és kultúrája Osiris Bp. 1988. 212. o.
² Az ókori Egyiptom története Ian Shaw Gold Book 388. o.
³ Világtörténet I. Kossuth Könyvkiadó 1962. 575. o.
Befektetési versenyt índít az EU Kína ellen – index Akis Dani 2021. december 1.
Az EU fellépne a kínai piactorzító lépésekkel szemben hvg.hu 2022.április 26.
Drámai hasadás keletkezett Európa Kína – politikájában Privátbankár Káncz Csaba 2021.
december 21.
Megosztja az Uniót Kína terjeszkedése, de Orbán lelkes Népszava Rónay Tamás 2019. 04. 26.
Trump végre lepaktált Európával Kína ellen – index Mészáros R. Tamás 2017. december 27.
Befektetési versenyt indít az EU Kína ellen – index Akis (S) Dani 2021 december 01.
Az EU a stratégiai autonómia útján | 2021. január 4.