Az Európai Unió a függetlenedés útján

Előzmények: Az orosz – ukrán háború; Az orosz – ukrán háború árnyékában; „Egy övezet, egy út”

Franciaország az európai függetlenségi törekvések élharcosa

Korábbi írásaimban már rámutattam arra, hogy a mi korunk párhuzamban áll azzal a hatalmas és döntő csata (lásd: Jelkép és valóság sorozat 4. Észak és Dél háborúja) előtti korral, amelyben Egyiptomban a szaiszi dinasztia uralkodott az egyiptomi XXVI. dinasztia idején. Minél inkább megértjük ezt a kort annál inkább láthatjuk és tapasztalhatjuk a benne lévő párhuzamokat, hasonlóságokat a mi korunk valóságával. Ez a kor és ennek a kornak az eseményei nagyon meghatározóak voltak, mert ezek az események úgy alakították át az egyiptomi helyzetet, hogy Egyiptom teljes mértékben a kor déli királyává vált. Korábban Egyiptom belső válságtól, belső és külső veszélyektől egyaránt szenvedett. „Amikor a szaisziak az i.e. 650-es évek közepén újraegyesítették Egyiptomot az ország történetében régóta tartó folyamatot fordítottak a visszájára, mivel minden közelmúltban gyökerező előkép az idegen dominanciák elleni harcokkal tarkított tartós politikai széttagoltságot mutatta.” (Ian Shaw: Az ókori Egyiptom története 385. o.) Ahhoz, hogy Egyiptom kiszolgáltatott helyzetén változtasson és teljesen függetlenné válhasson ki kellett űznie a szerecseneket az országból, korlátoznia kellett a líbiabeliek hatalmát, akik szintén fenyegetést jelenthettek Egyiptomra, és meg kellett szabadulnia az asszíroktól, akik ekkor Egyiptom valódi urainak számítottak. Egyszóval Egyiptomnak fel kellett lépnie minden hatalommal szemben, amelyek az egyiptomi függetlenségre nézve veszélyt jelentettek! „A XXVI. dinasztia alapítója – akire mindez örökül maradt – számos problémával került szembe: Egyiptom, mint egységes birodalom ősi eszményképe szertefoszlott az egymással szemben álló erők – a thébai papság és a líbiai uralkodócsaládok – hatalmi harcában. Ez a hatalmi szétszóródás gazdasági meggyengüléshez vezetett, ami ugyanakkor visszahatott a hatalmi helyzetre – tovább súlyosbítva azt. Végül az ázsiai ellenfelek ambíciói és a núbiai királyok törekvése, hogy visszaszerezzék Egyiptom trónját, ismétlődő külső fenyegetésnek tették ki az országot. Bármilyen kísérlet egy erős és egységes Egyiptom visszaállítására szükségszerűen ezeknek a tényezőknek a megsemmisítésén vagy legalábbis semlegesítésén állt vagy bukott. Ebben a tekintetben a XXVI. dinasztia látványos sikereket ért el, amit a nemzetközi nagyhatalomként számon tartott Egyiptom újjászületése koronázott meg.”  (Ian Shaw: Az ókori Egyiptom története 387. o.)

Az Európai Unió helyzete hasonló, mint az egykori Egyiptomé volt. Egyiptom ekkor már asszír fennhatóság alatt volt. Európa felett ma amerikai fennhatóság érvényesül, amely miatt az Európai Uniót az „Amerikaiak bábjᔹ-nak vagy „Amerika 51. államának”² is nevezik. Európa alárendeltségét és kiszolgáltatottságát találóan fejezi ki a következő idézet: „Európa lett a sakktábla a nagyhatalmak játszmájában” (Most látszik igazán, mennyire ki van szolgáltatva Európa a NATO-nak enyugat.hu 2022.január. 31.) A nagyhatalmak pedig amelyekről itt szó van és a sakktábla térfelein lépegetnek: az USA, Oroszország és Kína. A nevek változnak, de a felállás ugyanaz, mint a régmúltban (az ókorban). „Az Európa jövőjéről szóló konferencián sokan úgy vélik, hogy ilyen nagyhatalmi versengésben Európa nem lehet széttagolt, hiszen a sok kis állam nem képes felvenni a versenyt, sem gazdasági, sem pedig katonai területen az olyan egységes szuperhatalmakkal, mint Kína, Oroszország vagy az USA.” (Most látszik igazán, mennyire ki van szolgáltatva Európa a NATO-nak enyugat.hu 2022.január. 31.)

Az asszírok egyiptomi fennhatóságuk fenntartása érdekében egyiptomi hűbéreseket neveztek ki. Szintén hasonlóval találkozhatunk ma az Európai Unióban hiszen többen európai vezetőként az amerikai érdekeket preferálják. “Nem szeretnék spekulálni, de nyilvánvaló, hogy a CDU-ban rengeteg az atlantista, akik úgy szocializálódtak, hogy mindig az amerikai érdekeket nézik.”  (“A német politikusok gyakran idegen érdekeket képviselnek” – Hans – Georg Maaßen a Mandinernek 2022.október 25.) Az Európai Bizottság elnöknőjéről Ursula von der Leyen asszonyról például már nyíltan így számolnak be: „Politico: Európa amerikai elnöke? Ursula von der Leyen paradoxona” (888.hu 2022.10.06.) „A vádak szerint az Európai Bizottság elnöke sokkal inkább amerikai, mintsem európai érdekeket szolgál…” (Fogy a levegő Ursula von der Leyen körül VG/ Magyar Nemzet 2022.10.09.) Nagy – Britanniának (aki egyébként az amerikai hegemónia fenntartásában volt érdekelt Európában) az Európai Unióból való kilépése után gazdasági értelemben Németország, katonai értelemben pedig Franciaország maradt az Európai Unió legerősebb vezető hatalma. Habár mindkét ország a NATO tagja Németországot Amerika erőteljesebben vonta befolyása alá, mint Franciaországot, amely egyben motorja is az Amerikával szembeni európai függetlenségi törekvéseknek. Amerika nem örül ezeknek a törekvéseknek és igyekszik letörni az európai, elsősorban francia kezdeményezéseket, amennyiben lehetősége van rá. „Tavaly ősszel a tagállamok lerakták a közös európai hadsereg alapját 17 közös katonai programmal. A Pentagon egy éles hangvételű levelet küldött Brüsszelbe, amelyben a NATO összeomlásával fenyegetnek egy független EU-s hadsereg megvalósulása esetén.” (Súlyos feszültség Amerika és Európa között – mi lesz a NATO jövője? privatbankar.hu Káncz Csaba 2019. Május. 17.) Amerika számára az európai egység akkor elfogadható, ha annak ő állhat az élén.

Amerika az orosz – ukrán háborút is igyekszik Oroszország és Európa helyzetének gyengítésére kihasználni. Az orosz fél ezzel szemben pedig területi hódításra. (Annektált régiók) Megdöbbentő titkos memorandumot tett közzé a svéd Nya Dagbladet. A Pentagonhoz és az amerikai hadiipari komplexumhoz szorosan kötődő RAND Corporation nonprofit globális politikai agytröszt még az év elején készült háromoldalas belső tanulmánya világosan felvázolja, hogy az Egyesült Államok tudatosan készült a háborúra, amely beleillett Washington Európával kapcsolatos terveibe. Így utal arra, hogy Oroszország Ukrajna elleni támadása teljesen lerombolja gazdaságát. Szomorú dokumentum, amely alátámasztja az Egyesült Államok eurázsiai politikájával kapcsolatos állításainkat…A RAND stratégiai elemzése egyenesen utal az Egyesült Államok Európára vonatkozó terveire. Konkrétan arra, hogy Oroszország Ukrajna elleni támadása miatt teljesen lerombolja Európa gazdaságát. Ebben központi szerepet kell játszania a Németország jelenlegi kormányánakA rövid, háromoldalas, még az év elején, 2022 januárjában készült memorandum meglehetősen részletes elemzést ad Európa közelgő gazdasági összeomlásáról, amelyet az Ukrajna elleni orosz támadás vált ki. A dokumentum abból indul ki, hogy az Egyesült Államok külső támogatás nélkül nem képes túlélni a jelenlegi gazdasági válságot. A mennyiségi lazítás politikája és a 2020 óta tartó ellenőrizetlen pénznyomtatás az államadósság jelentős növekedéséhez és a gazdaság készpénzbőségéhez vezetett. Az amerikai gazdaság egyetlen elérhető forrása a NATO- és EU-kötődések miatt az európai országok gazdasága…A portál azt írja: egy németországi gazdasági válság esetén várhatóan források áramlanak az európai gazdaságból az amerikai gazdaságba…Az Egyesült Államok leállította az Északi Áramlat 2 beindítását. Németországot teljesen el lehet zárni az orosz energiaellátástól, ha Németország közvetetten részt vesz az Ukrajna és Oroszország között kibontakozó katonai konfrontációban. Az Egyesült Államok ukrajnai lépései ugyanis kétségkívül orosz katonai beavatkozáshoz fognak vezetni. Az előre elkészített szankciós csomagok bevezetése elzárja Németországot az orosz nyersanyagokhoz való hozzáféréstől – ismerteti a januárban született dokumentum részleteit Stier Gábor írása. (Megdöbbentő dokumentum: „Gyengítsd Németországot, erősítsd Amerikát!” demokrata.hu 2022.09.16.) 

Amerika alapvető európai érdeke, hogy a NATO-t hozza helyzetbe az európai kezdeményezésekkel szemben: ez azonban Európa számára egyre nagyobb növekvő terhet fog jelenteni és jelent. Ez jelentős ok volt az ókori Egyiptomban is, a szaiszi dinasztia idején, az asszírokkal szembeni függetlenségre. „Viszont a déliekkel³ szemben nyújtott asszír „védelem”* túlságosan sokba került, éspedig elsősorban Alsó – Egyiptom dolgozó lakosságának, melynek ilyenformán érdeke volt, hogy az ország az asszíroktól is megszabaduljon.” (Világtörténet I. Kötet Kossuth Könyvkiadó  1962. 574. o.)  (³ Egyiptommal) (* Az asszír hódító politikával kapcsolatban lásd: Jelkép és valóság sorozat 10. “A nagy király” (Asszíria) 5. o. kiemelt szöveg)

Európában tehát az a fontos kérdés merül fel, amely egyre inkább a vita központi részévé válik, hogy Európa a jövőben az amerikai vagy pedig az európai érdekeket kell, hogy szem előtt tartsa, képviselje, kövesse? Az amerikai érdekeknek vagy az európai érdekeknek kell, hogy elsősorban megfeleljen?! Ezekben a kérdésekben pedig jelentős súlya van az európaiak együttműködésének az amerikaiakkal, vagyis hogy miben és mennyire működjön együtt Európa az Egyesült Államokkal?!  “Washington szerint Európa feladata az amerikai érdekek kiszolgálása…Az elmúlt időszak, főleg az orosz-ukrán konfliktus azt mutatta meg a németeknek, hogy az unión belül az amerikai álláspont a meghatározó, az amerikaiak pedig „nem igazán kíváncsiak az európaiak véleményére”. Washingtonban úgy gondolják, Európa feladata az, hogy az amerikai álláspontnak megfelelően cselekedjék. „Ezt mondták az afganisztáni bevonuláskor és a kivonuláskor is, és ezt halljuk tőlük folyamatosan”– fogalmazott a szakértő…Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy a franciák akarnak diktálni Európában, ennek elérésében pedig jól jön hat hónapos uniós elnökségük is, amelynek során a francia hadiipart elsősorban az amerikaival szemben próbálják érvényesíteni az Európai Unióban – mutatott rá Nógrádi György.” (Nógrádi György: Washington szerint Európa feladata az amerikai érdekek kiszolgálása hirado.hu 2022.01.16.)

Az ókori Egyiptomban a XXVI. dinasztia idején, amikor Egyiptom függetlenné vált az egyik fontos tényezőnek a katonai és polgári összefogás számított. A szerecsenek kiűzése Egyiptomból már az egyiptomiak között is igényelt valamilyen összefogást, de ezt akkor még az asszírokkal közösen tették. Később pedig ez az összefogás az asszírokkal szemben is megmutatkozott. „Azonban a vérontás és a pusztítás, amit a kusiták Asszíriával szemben tanúsított ellenállása eredményezett, megmutatta a fényt az alagút végén: ha Egyiptom vissza akarja nyerni a függetlenséget, égető szükség van a fejedelemségek vezetőinek katonai és polgári összefogására és ennek okán egy olyan kivételes egyéniség került hatalomra, ki megfelelő forrásokkal és képességekkel rendelkezett ahhoz, hogy felszabadítsa és átvezesse egy új korszakba Egyiptomot. A szaiszi I. Pszammetik, Nekó fia azon vazallus fejedelmek egyike volt, akiket az asszírok meghagytak a tartományok élén. Hosszú uralkodása alatt lerázta az asszír igát, és győzelmet aratott ott, ahol a kusiták elbuktak: egyetlen uralom alatt egyesítette egész Egyiptomot.” (Az ókori Egyiptom története Ian Shaw Gold Book 375. o.) Az Európai Unióban is már ez történik: „Az EU-Monitor főszerkesztője szerint az orosz-ukrán háború még szorosabb együttműködésre késztette az uniós tagállamokat…Az EU-Monitor főszerkesztője egyetértett azzal, hogy a kialakult konfliktus miatt elképzelhető, hogy valamiféleképp erősödni fog a közös védelempolitika a tagállamok között…Vlagyimir Putyinnak tehát kiemelt szerep jut abban, hogy az unió kezdi felépíteni politikáját az eddig háttérbe szorult területeken is. Ennek pedig az lesz a következménye, hogy néhányban – lásd közös védelmi politika – újabb szinteket fog meghaladni az együttműködés, magyarázta a brüsszeli ügyekben jártas szakértő…Gyévai Zoltán szerint a közeledés végére elképzelhető, hogy lesz egy közös európai hadsereg.” (Szakértő: nem tartható, hogy az EU gazdaságilag egy óriás, de politikailag egy törpe – infostart/Inforádió 2022.március 11.) Emmanuel Macron szerint egyébként „az Oroszországot szankcionáló országok „szabadságharcosok”” (Macron az USA-nak: Az nem barátság hogy négyszeres áron vehetünk tőletek gázt demokrata.hu Világ 2022.10.17.) Az orosz érdekeltségeknek az Európai Unióból való “kiűzésével” az orosz érdekszféra az Unióban meggyengült az amerikai viszont erősödött. Ezt láthatjuk például az energiahelyzettel kapcsolatban is. Az Amerikából Európába történő energiaszállítások (LNG) egyre növekvő tendenciát mutatnak. (Persze akadályok is vannak.) “Júniusban az Európai Unió több cseppfolyós (lng) földgázt importált az Egyesült Államokból, mint amennyi vezetéken érkezett Oroszországból. A történelem során először fordult elő, hogy nem Moszkva volt Európa legnagyobb gázszállítója egy adott hónapban.”  (Már nem Oroszország Európa legnagyobb gázszállítója haszon.hu 2022.07.01.) Európa számára az energiaválság miatt a korábbinál is jobban felértékelődnek az alternatív energiaforrások. Ideértve különösen azokat a forrásokat, amelyekhez az Unió Afrikából és a Közel – Keletről illetve még a Kaukázusból juthatna hozzá.

Az orosz – ukrán háború támogatásával kapcsolatban Amerikában is problémák vannak: “A republikánus szavazók 49 százaléka állítja, hogy az Egyesült Államoknak nem kellene felelősséget vállalnia egy NATO -n kívüli országért.”  (Trump rákényszerítheti Bident, hogy irányt váltson Ukrajna ügyében ripost 2022.10.21.) Ez persze szintén azt az ismert tényt mutatja, hogy Amerika úgymond, az illetékességi területén kívül (a NATO-n kívül)  is hajlandó nagyobb “védelmi” beavatkozásra ha érdekei így kívánják. Ukrajna ugyan nem tagja a NATO-nak de az amerikai fél már – már úgy védelmezi (az európaiakkal együtt) mintha már majdnem az volna.

Az ázsiai térségben is fokozatosan növekszik a feszültség Tajvan és Kína között. A mindkét oldalon található erős fegyverkezés és Tajvan közeledése Kína ellenségéhez az USA-hoz pedig inkább olajat önt a tűzre mintsem, hogy  oltaná azt. Az orosz – ukrán háború kitörése előtt Amerika rengeteg fegyvert küldött a Kelet – európai országokba a béke zálogaként és gazdasági megfontolások alapján. Azonban ezzel nem a békét hanem inkább a háborút készítette elő.  “A valóság az, hogy az ilyen üzletek hatása sokkal kétségesebb, mint ahogy azt beállítják. Először is, egy amúgy is feszült helyzetben lévő térség csúcstechnológiával való elárasztása nem csökkenti, hanem inkább növeli a konfliktus kockázatát. Ha a Kreml látja, hogy riválisai egyre erősebbek, akkor ő maga is megnöveli a védelmi kiadásait, ami még nagyobb nyomást helyez Washingtonra és szövetségeseire, hogy folytassák a fegyverkezést. Ha egyszer elkezdődött, a fegyverkezési versenynek nincs vége; és a tapasztalat azt mutatja, hogy minél több a fegyver, annál nagyobb az esélye, hogy használni is fogják őket.” (Miként veszélyeztetik Európa békéjét az amerikai katonai segélyek Danube Institute 2020.04.02.)  Mindez mára az orosz – ukrán háborúval bebizonyosodott és valóra is vált, de ez a szituáció érvényes a Tajvan – Kína közötti helyzetre is. “A nagyszabású fegyver-exportok ezen kívül felboríthatják a térség geopolitikai egyensúlyát is, hiszen egy-egy támogatott ország érdekei nem mindig párhuzamosak az Egyesült Államokéval. Azáltal tehát, hogy megnövelhetik hadierejüket, esélyük nyílik arra, hogy saját geopolitikai érdekeik mentén cselekedjenek, sőt a kedvezmények miatt azt is gondolhatják, hogy ha szorul a hurok, akkor minden esetben számíthatnak Washington támogatására…A fegyverek felhalmozása nem hoz magával békét, csak a háború egyre inkább növekvő veszélyét.” (ugyanott) Kína amely igényt tart Tajvanra nem zárja ki a sziget katonai megszállását sem ha egyéb más (pl. diplomáciai) lehetőségei kudarcot vallanak. Október 16-án Hszi Csin-Ping kínai pártfőtitkár arra tett fogadalmat a kommunista párt kongresszusa előtt, hogy egyesülni fognak Tajvannal. “Ragaszkodunk ahhoz, hogy a lehető legnagyobb őszinteséggel és maximális erőfeszítéssel törekedjünk a békés újraegyesítésre”, tette hozzá a kínai vezető. “De soha nem fogjuk ígérni, hogy feladjuk az erő alkalmazásának lehetőségét és fenntartjuk annak a lehetőségét, hogy minden szükséges intézkedést megtegyünk”, hangsúlyozta Hszi.” “…Hszi Csin-Ping, az újraválasztására készülődő jelenlegi pártfőtitkár pedig kemény beszéddel indított október 16-án, amiben ismét elmondta, hogy egy Tajvan elleni invázió mindig napirenden van és el fog jönni az ideje az újraegyesülésnek.” (Amerikai admirális: nem ott tör majd ki a világháború ahol gondolnád Hello Magyar 2022.10.21) Kína számára egy tőle függetlenedni kívánó de az USA-hoz közeledő Tajvan súlyos kockázatot rejt magában. “Mennyire erős Tajvan katonailag? Nem túlzottan az, és független státuszának megőrzése továbbra is az Egyesült Államokon áll vagy bukik. A törvény arra kötelezi az amerikai kormányokat, hogy biztosítsák a sziget számára a védekezéshez szükséges eszközöket, és ez Joe Biden elnököt is köti. A vonatkozó szabálykönyv szerint „az Egyesült Államok akkora mennyiségben bocsát rendelkezésre Tajvannak eszközöket és szolgáltatásokat, amennyire szüksége van a kellő önvédelmi képesség fenntartásához”. Erre a megfogalmazásra nehéz gombot varrni, de lényegében arra kötelezi az USA-t, hogy fegyverezze fel Tajvant, viszont ne tegye képessé csapásmérésre a szárazfölddel szemben, és ne jelenthessen fenyegetést Kína számára.” (Nem lesz háború mert Tajvan ütőkártyája felér egy atombombával  euronews 2021.10.25.) Kínának nem érdeke egy katonailag túl erős Tajvan.  A kettőjük között lévő fegyverkezési verseny pedig éppen Kínát hozhatja agresszívabb lépéskényszerbe (mert Kína úgy érezheti mintha a “saját testéből” akarnának kiszakítani egy darabot) mielőtt még Tajvan túl erős lenne és teljesen “amerikai territóriummá” válna. (lásd pl. Jöhet az ázsiai NATO – Tajvan is tagja lenne Káncz Csaba privatbankar.hu 2021.Március 10.) Kína nem engedheti meg magának, hogy előnyös helyzetéből hátrányos helyzetbe kerüljön. Itt azonban felmerülhet bennünk a kérdés, ahogy már korábban az ukrán – orosz háborúval kapcsolatban is felmerült, hogy vezethetne-e egy bekövetkező tajvani-kínai háborús konfliktus egy újabb világháborúhoz? A Biblia szerint nem. A Biblia szerint a bekövetkező világháborúban más lesz a felállás. (Lásd Jelkép és valóság sorozat)  Amerika számára sem Ukrajna sem Tajvan nem elég nagy tét ahhoz, hogy miattuk világháborúba keveredjen Oroszországgal vagy Kínával. Egy világháború ugyanis a résztvevő felek számára azt jelenti, hogy mindent kockáztatniuk kell! Így pedig a legtöbb veszíteni valója éppen az Egyesült Államoknak lehetne…

Az Európai Unió számára még szükséges, hogy tovább bővüljön ennek irányát az európai vezetők főleg keletre és dél felé határozzák meg: „Egy 27, 30, 36 államot számláló EU, amelynek több mint 500 millió szabad és egyenlő állampolgára van, még erőteljesebben tudja érvényesíteni az akaratát a világban” – jelentette ki Scholz a kongresszuson. Elkötelezett vagyok az EU bővítése mellett. Az, hogy az EU tovább növekszik kelet felé, mindannyiunk számára előnyös.” (- mondta Olaf Scholz, aki feltehetően itt a tagjelölt Ukrajnára és/vagy Moldovára gondolhatott) (Határozott üzenetet küldött Brüsszelnek Orbán Viktor tárgyalópartnere. Index 2022.10.15.) Az Unió számára a nyugat – balkáni bővítés is fontos. (Várhelyi Olivér: Albániával és Észak – Macedóniával új lendületet kapott az EU bővítés infostart/MTI 2022.október 19.) „Az Európai Uniónak tennie kell azért, hogy az európai biztonság javuljon. Olyan biztonsági kihívásokkal nézünk szembe, amelyek az elmúlt évtizedek legjelentősebb biztonsági válságát alakították ki itt, Európában. Ha az Európai Unió javítani akarja saját biztonságát, akkor bővülnie kell, és ennek a bővülésnek az iránya egyértelműen a Nyugat-Balkán” – fogalmazott a tárcavezető Belgrádban.” (Határozott üzenetet küldött Brüsszelnek Orbán Viktor tárgyalópartnere Index 2022.október.15.) A híres és meghatározó csata idejére Egyiptomban már befejeződött az ország egyesítése. Hasonlóképpen lesz a végidőben is, még a döntő ütközet előtt végbemegy az Európai Unió egyesítése.

„Az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, Josep Borrell, az uniós nagykövetek éves konferenciáján meglepő dolgokról rántotta le a leplet…Beszéde meglehetősen szókimondóra sikeredett….az EU külügyi biztosa azzal folytatta mondandóját, hogy összefoglalta az Európát sújtó krízis főbb pontjait. Elismerte, hogy az EU teljesen alá volt rendelve Kínának (piac), Amerikának (biztonság) és Oroszországnak (energia). „Úgy vélem, hogy mi, európaiak olyan helyzetbe kerültünk, amely során el kell szenvednünk múltbéli döntéseink következményeit. Jólétünket az Oroszországból érkező olcsó energiára alapoztuk. Az orosz gáz, amely megfizethetőnek és megbízhatónak tűnt, az idő előrehaladtával előny helyett hátránnyá lett. Itt viszont nem álltunk meg, jólétünket ezzel egyetemben Kína és Amerika kezébe helyeztük. Ezek fényében minden erőnkkel arra kell koncentrálnunk, hogy az Európai Unión belül teremtsük meg a szükséges energiaforrásokat. Függetlenné kell válnunk, hiszen az a legjobb energia, amelyet magunk tudunk előállítani. A tény, hogy Oroszország és Kína már nem játszik akkora szerepet gazdaságunkban, arra ösztökél minket, hogy átstrukturáljuk azt. Amerikával és a biztonsági kérdésekkel kapcsolatban pedig szintén hasonló magatartást kell tanúsítanunk. Az égető kérdésekre mindössze egy helyes válasz van. A saját kezünkbe kell vennünk az irányítást és felelősséget vállalni jólétünkért és biztonságunkért…”(EU külügy: jólétünket Kína és Amerika kezébe helyeztük 2022.10.15. bitcoinbazis.hu)

Amint láthattuk tehát a mai helyzet, híven az ókori helyzetet tükrözi. 

Sipos Gábor – 2022.10.24 – 2022.10.25. (Frissített változat)

További felhasznált irodalom:

¹Ír EP képviselő: az amerikaik hülyét csinálnak Európából vadhajtások.hu 2022.október.08.

²Horvát EP-képviselő: Az Európai Unió az USA 51. állama lett (Video) pestisrácok 2022.06.11.

– A britek távozása erősíti a német – francia tengelyt és a föderális átalakítás híveit magyar hang – Stier Gábor 2019.január 23.

– Az európai energiaválság hátán kapaszkodhat fel Afrika VG 2022.10.16.

– Megszületett a  megállapodás: Amerika több cseppfolyós földgázt küld Európába infostart 2022.március 25.

– Tajvan: chipeket kérnek és fegyvereket adnának az amerikaiak Napi.hu 2022.augusztus 31.

– Tajvan tovább fegyverkezne, mert kínai agressziótól fél euronews/MTI 2021.09.27.

– Tajvan fegyverkezik, több mint százmilliárd dollárért vesz harci repülőgépeket MTI-Népszava 2022.08.25.

– A kínaiak egyértelműen háborúra készülhetnek, brit vadászpilótákat toboroznak Promotions 2022.10.21.