Korábbi írásomban (Az orosz – ukrán háború) már taglaltam a múlt és a jelen összefüggéseit de érdemesnek tartom, hogy még egyszer visszatekintsünk és megvizsgáljuk a párhuzamokat mert a jelenlegi események is ezt mutatják és ezt is követik. Kezdjük ismét az ókori helyzet megértésével. Ez alkalommal most egy kicsit az érme másik oldalát is szeretném kidomborítani.

Asszíria hatalma tetőpontján állt amikor meghódította Egyiptomot. Tirháka a szerecsen fáraó kérlelhetetlen ellensége volt az asszíroknak, de tervei meghiúsultak. Az egyiptomiak hol az asszírok, hol pedig a szerecsenek mellé álltak, hogy támogassák őket. Az asszírok az Alsó – egyiptomi fejedelmektől (kiskirályoktól) hűségesküt követeltek és visszatértek Asszíriába de kisebb helyőrségeket hagytak hátra Egyiptomban. Csakhogy ezek az elöljárók nem voltak valami megbízhatóak és a helyzet megváltozásával hamar az etiópok felé fordultak, mint ahogy erről Asszurbanipál Rassam Cylindere beszámol: „Később ezek a királyok, mindenki, akit kineveztem, vétkeztek a nekem (fogadott) hűség ellen, nem tartották meg a nagy istenek (előtt letett) esküt. Semmibe vévén a velük cselekedett jót, gonoszságra vetemedett a szívük. Lázongó beszédeket mondván, nem egyenes tervet terveltek (mi-lik la tus-sir im-li-ku) magukban a következőképp: „(Ha) Tarqu eltűnik Egyiptomból, hogyan fogunk mi itt maradni?”. Tarquhoz, Kús királyához szövetség- és szerződéskötés céljából elküldték a lovas küldöncöket, e megbizással: „Kössünk egymással szerződést, tegyünk egymásnak jó szolgálatot. Az országot egymás közt osszuk fel, ne legyen közöttünk idegen az úr !” (ÓKTC 198-199. o.) (Tarqu – Taharka (bibliai Tirháka) fáraó) Az Egyiptomban állomásozó asszír helyőrségek elfojtották az összeesküvést. Az asszírellenes felszabadító szövetség kudarcot vallott és Asszíria Alsó – Egyiptom után Felső – Egyiptomra is rátette a kezét.* Asszurbanipál már első hadjáratának idején miután Tirhákát Kús királyát legyőzte a korábbi időkhöz képest jobban megerősítette a helyőrségeket. A szerecsenek – magukhoz akarták ragadni Egyiptomot -, helyre akarták állítani a korábbi fennhatóságukat Egyiptom felett, ami persze egyben az asszíroktól való megszabadulást is jelentette volna. Tirháka utóda Tanutamon lett, aki szintén kísérletet tett arra, hogy megszerezze Egyiptomot. (Egyes nomarchések (tartományi fejedelmek, elöljárók) el is ismerték Tanutamont) Persze az asszírok most sem nézhették tétlenül az egyiptomi – kusita hatalom újbóli megteremtését ezért ismét beavatkoztak – az asszír sereg közeledtére az etiópok kénytelenek voltak visszavonulni és az asszírok visszakergették Tanutamont Núbiába (Napatába) aztán visszatértek Ninivébe. Alsó – Egyiptomban viszont az etiópok nem voltak olyan népszerűek, mint Felső – Egyiptomban, amelyet erősebb szálak fűztek a kusitákhoz és az etiópok megingathatatlan támaszának is számított, több ideig állt etióp uralom alatt, mint Alsó – Egyiptom. Amikor a kusiták Alsó – Egyiptomban vereséget szenvedtek mindig előbb Felső – Egyiptomba menekültek és itt próbálták meg még tartani magukat. (Felső -Egyiptomban (Thébában) uralkodott az etióp királylány „Amon felesége” (Peye leánya Sepenupet aki ekkor főpapnő volt ez a legtekintélyesebb thébai tisztségnek számított); és végül Tanutamonnak Felső – Egyiptomot is el kellett hagynia; Montemhat kormányzó is az etiópok híve volt de I. Pszammetik idején is a helyén maradhatott Dél – Egyiptom kormányzójaként.) Amikor az asszírok végleg kiűzték Tanutamont Egyiptomból, bár leuralták az országot, Felső – Egyiptomban nem szilárdult meg az asszírok helyzete, ugyanakkor az asszír győzelmek miatt lehanyatlott kusita királyság sem jelentett már támaszt Felső – Egyiptom számára. Egyiptom függetlenségének kivívásában jelentős mozzanatnak számított, hogy az ország megszabadult a szerecsenektől, – (de a kereskedelem a későbbiekben is folytatódott közöttük.)  Ezzel Egyiptom elindult azon az úton, amely végül az ország teljes függetlenségének visszaszerzéséhez, visszanyeréséhez vezetett. „Amikor Tanutamon végleg elmenekült Egyiptomból Núbiába, Pszammetik az egész országot a fennhatósága alá vonta” (Rosalie David) (I. Pszammetik ekkor még nem szabadult meg az asszíroktól! – de megtett egy fontos lépést Egyiptom függetlenségének érdekében.)

Az amerikai – szovjet szembenállás idején Nyugat-Európában a kommunista pártok Moszkva hatalmának a meghosszabbított karjainak számítottak. De az USA, amely már akkor is az asszír hódító politikáját folytatta, sikeresen visszaszorította ezeket a szovjet erőket. A Szovjetunió, amely szemben álló és szintén hódító hatalom volt Kelet – Európát viszont megszállás alatt tartotta. A Szovjetunió felbomlása után, amelyben szintén része volt Amerikának megnyílt az út az USA előtt, hogy fokozatosan rátegye a kezét Kelet – Európára is, így az egész EU „amerikai megszállás” alá került mint, ahogy ezt más cikkszerzők is említik (Lásd: Európa elvesztette szuverenitását: szerb egyensúlyozás Brüsszel = Amerika követelései és Moszkva kegyei között Szerző: Nikola Popov balk.hu 2022.04.10.) (Robert Fico pl. Szlovákiát egy „amerikai tartomány” -nak nevezte, amely szerinte „Washington érdekeit szogálja.” (Fico: Nem Magyarország vagy Lengyelország, hanem Szlovákia a fekély Európa testén !!!444!!! Bódog Bálint 2022. április 23.) Európa, amely korábban Amerika és a Szovjetunió hadszíntere volt, a Szovjetunió felbomlása utáni gyengeségéből fokozatosan felerősödve, Oroszország igyekezett visszaszerezni a korábbi birtokait és az elvesztett befolyását, Európa és persze a szovjet utódállamok felett. Oroszország tulajdonképpen a szerecsen politikát folytatja amelynek következtében az EU újból a két nagyhatalom közötti „harctér”-ré vált. Ezen a harctéren az európaiak  hol az amerikaiakat hol pedig az oroszokat támogatták. Kelet – Európa általában véve erősebben kötődött az oroszokhoz, mint Nyugat – Európa, de az USA hathatósan sikeres eredményei miatt az oroszok ellen már Kelet – Európa többsége sem lát támaszt Oroszországban. Bár több orosz kísérlet is volt Európa – visszahódítására – ezek végül mindig kudarcot vallottak. 1991 után történt „az orosz katonai hatalom kiűzése a térségből; másodszor, a posztkommunista államok ezzel együtt járó beágyazódása a transzatlanti biztonsági rendszerbe.” Oroszország tekintélyének és hatalmának erősítése céljából az európai „hadszíntéren” eddig is felhasználta európai kapcsolatait. Az oroszok nyomulása Európában fontos gazdasági és politikai kapcsolatok építésében is megmutatkozott, amelyekkel igyekeztek az európaiakat magukhoz kötni, rájuk befolyásukat kiterjeszteni. A média szintén az amerikai – orosz szembenállás egyik fontos fegyverévé vált mindkét oldalon. Korábban az oroszok olyan jelentős európai hadiipari vállalkozás irányításában is részt kívántak volna venni, mint az EADS, de a többségi tulajdonosok nem támogatták ezeket az elképzeléseket.

„Az Ukrajna határai mentén felvonultatott mintegy százhetvenötezer fős orosz haderő Putyin egyértelmű üzenete az Egyesült Államok és európai szövetségesei számára, hogy Moszkva eltökélt szándéka, hogy minden rendelkezésére álló politikai, gazdasági és katonai eszközt felhasznál befolyási övezetének kialakítására.” „Oroszország nemcsak a katonai hatalmának demonstrálásával tért vissza az európai politikába. A Kreml ügyesen használta fel a hatalmas földgáz-készleteinek köszönhető orosz „energiafegyvert” is. Az EU-ban folyó viták ellenére, amelyek arról szólnak, hogy az atomenergia tiszta energiaforrásnak minősül-e vagy sem, a földgázt széles körben elfogadottá vált, így az orosz-német Északi Áramlat 1 és Északi Áramlat 2 vezetékek Moszkvát egyedülálló helyzetbe hozták, hogy Európa legnagyobb energiaszállítójává váljon (és ezzel együtt pedig Németország az orosz gáz legnagyobb elosztójává).” (Mi a célja valójában Putyinnak az ukrajnai válsággal? – neokohn 2021. december 31.)

Amerika európai szövetségeseivel ezen a téren is felvette a kesztyűt Oroszországgal és szankciókkal fenyegette meg az Északi Áramlat 2 projektet. A szankciók miatt az Északi Áramlat 2 leállt és csődbe ment. (Korábban viszont az európaiak sérelmezték, hogy az amerikaiak szankciókkal fenyegették az orosz – európai gázvezetékek kiépítésében részt vevő uniós cégeket!) “Az egyik legnagyobb lobbistának tartott, Mr. Russia néven emlegetett Klaus Mangold egyik jó barátja és segítője Günther Oettinger, korábbi uniós bővítési biztos. Mangold számos orosz-német üzleti és politikai ügylet felett bábáskodott. Oettinger uniós hivatalnokként is nyíltan a német nagyipar érdekében dolgozik: a német Lobby Control szerint 2010 és 2019 között az európai bizottsági hivatali ideje alatt 50 százalékban német lobbistákkal találkozott. A civil szervezet kiemeli, hogy a német politikai és osztrák politikai elit kiemelten lobbizott az Európai Bizottságnál az Északi Áramlat 2 és a Gazprom érdekében… A német politikai életben az orosz befolyás megjelenése olyan méreteket öltött, hogy a közszolgálati televízió már a schröderizációról írt cikkében, utalva az oroszbarát ex-kancellárra. A korrupció és a kenzőpénzek mozgatására jellemzőbb, hogy az oroszbarát politikusok vagy a Kremltől vagy német nagyvállalatoktól támogatást kapnak, amiből alapítványt hoztak létre, így tett a Putyin-barát Vlagyimir Jakunyin, egykori Orosz Vasutak elnöke: 2016-ban indított egy sajtóhírek szerint évi 2 millió euróból működő, Civilizációk Dialógusa névre keresztelt alapítványt, ami támogatni tudta az oroszbarát politikusokat. Az alapítvány azért jó trükk, mert követhetetlen, hogy kinek és mennyi pénzt fizetnek…Az oroszok által egyértelműen Ukrajna kikerülésére kitalált Északi Áramlat 2 védelmében egy régi oroszbarát politikus, a jelenlegi köztársasági elnök, Frank-Walter Steinmeier is többször felszólalt…Steinemeier oroszbarátsága azonban eltörpül az 1998 és 2005 között SPD-s kancellárként Németországot vezető Gerhard Schröderhez képest. A két vezető kapcsolódik is: Schröder kormányában Steinmeier a Kancellári Hivatalban a titkosszolgálatok felügyeletével megbízott államtitkár volt, a kancellár legfőbb bizalmasaként dolgozott egész hivatali ideje alatt. 2005-től az Angela Merkel vezette nagykoalicióban a szocialista politikus megkapta a külügyminiszteri posztot – és folytatta az oroszbarát külpolitikát…A jelenlegi német kancellár, Olaf Scholz évtizedek óta az oroszbarát tábort erősítette, és elődje, Angela Merkel is kifejezetten orosz-megértőnek számított. Ez a kép különösen akkor alakult ki róla, miután 2015-ben, egy évvel a Krím megszállását követően jóváhagyta az Északi Áramlat 2 építését. Ez is jól mutatja, hogy a törésvonalak nem a pártok mentén vannak Németországban az oroszbarátságban.” (A legmagasabb szintekig ér az orosz lobbi Németországban, nem csoda, hogy lassan mozdulnak Ukrajna megsegítésére  – G7 Bucsky Péter 2022. április 27.)

„Nyilvánvaló, hogy az ukrán válság második, valószínűleg döntő fejezetében vagyunk, amely meghatározza az ország jövőjét, és ezen keresztül az európai erőegyensúlyt is. Putyin többé már nem fáradozik a kétértelműséggel, ha a Nyugattal való kapcsolatokról van szó. Eltökélt szándéka, hogy rákényszerítse Európát az orosz befolyási övezet elismerésére, hogy Oroszországnak ezzel beleszólást szerezzen a kontinens biztonsági és gazdasági kérdéseibe – írja Andrew A. Michta a 19fortyfiveon megjelent cikkében.”

Az amerikai megközelítés Európával kapcsolatban az: „hogy Oroszországot űzzék ki Európából, de ne pusztítsák el.” (Európa elvesztette szuverenitását: szerb egyensúlyozás Brüsszel = Amerika követelései és Moszkva kegyei között Szerző: Nikola Popov balk.hu 2022.04.10.) Egy lengyel politológus szerint az oroszok ezt éppen fordítva képzelik el: „Maga a geopolitikai helyzet is gyorsan változik, az oroszok célja ma már nem a befolyás újraépítése Fehéroroszországban vagy Ukrajnában, hanem a NATO és az EU meggyengítése, Amerika kiűzése Európából, a nyugati katonai erők minél távolabbra szorítása Közép-Európától és a balti államokból.” (A közép – európai államok bátor politikájára van szükség – lengyel politológus a Mandinernek Veczán Zoltán 2022.02. 2.) Lavrov pedig elmondta, hogy „Oroszország célja az USA által uralt világrend felszámolása”. „Biden szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök arra számított, hogy megosztja az észak-atlanti szövetséget, hogy ennek keleti szárnyát “széttördeli és leválasztja a Nyugatról”. “Ez viszont nem sikerült neki, mindnyájan együtt vagyunk” – húzta alá.”

Az USA most örül, hogy európai partnerei segítségével sikeresen kiűzheti az oroszokat az EU-ból, míg az orosz fél mélyen csalódott mert terveiket ellenfeleik meghiúsították. Az Európai Unió pedig úgy érzi, úgy gondolja, hogy tett egy fontos lépést Európa stratégiai autonómiája felé!  „Az orosz agresszióra adott brüsszeli válaszlépések növelik Európa stratégiai önállóságát – mondta az Euronewsnak a Kereskedelmi Világszervezet korábbi elnöke. Pascal Lamy szerint a nyugati hatalmak korábban is használták a kereskedelmi szankciókat például Kuba, vagy a dél-afrikai apartheid rezsim ellen. De Oroszország esete eltér az eddigiektől. “Megváltoztak a méretek, ugyanis Oroszország több piacon is nagy játékos. Ez különösen igaz az energiahordozókra és az élelmiszerre. És a Nyugat most a gyenge pontján, a gazdaságban üti Oroszországot” – mondta Pascal Lamy. Oroszország a világ egyik legnagyobb olaj -és gázexportőre, a búza kivitelében pedig világelsők. Az elemzők szerint emiatt az unió számára is visszaesést hoz majd a szankciós politika. Ugyanakkor a lépés növeli Európa autonómiáját.“ Tehát ugyanaz a helyzet ismétlődik mint, az ókori időkben amelyet a cikk elején már felvázoltam!

A régi Asszíriához hasonlóan azzal, hogy az Egyesült Államok leuralta Európát eljutott hatalma csúcsára ezután azonban fokozatosan hanyatlani is kezdett. Az amerikai érdek természetesen továbbra is az EU gyámság alatt tartása. Ennek megvalósításában az orosz – ukrán háború egy igen fontos eszköz.

Hiszen a háború miatt hatalmasat nőnek az európai országok befizetései a NATO védelmi költségvetésébe, amely Amerikának kedvez. Úgyszintén a háború segíti az amerikai hadiipart, és azt, hogy Európát amennyire csak lehet leválassza az orosz energiahordozók importjáról és az USA energiahordozói exportja (vagy esetleg még az általa felügyelt országok) számára tegye elérhetőbbé az európai piacokat.

Szintén jelentős stratégiai siker lenne Amerika számára, hogy néhány ország Európában, mint Finnország és Svédország kilátásba helyezte, hogy csatlakozna a NATO-hoz. Az USA számára tehát a háború és annak fenntartása is jelenleg kedvező. Amerika már korábban is igyekezett azon, hogy fegyvert kovácsoljon Ukrajnából Putyin ellen, hogy ezáltal is gyengítse Oroszország pozícióját a világban. Moszkva szerint viszont az orosz – ukrán háború végeredménye csakis Ukrajna szétszakadása lehet.

Kína közben szintén elmondta a véleményét Európának az orosz – ukrán háborúval kapcsolatban: „Kína üzenete Európának: szabaduljatok meg végre Amerikától! A kínai pártlap szerint Európa kulcsproblémája az USA által vezetett NATO, amely keleti terjeszkedésével az első számú felelőse az ukrán válságnak. Az amerikai nyomás ellenére egyetlen arab állam sem vezetett be gazdasági szankciót Moszkvával szemben, ahogyan Kína, India, Pakisztán, Irán és Törökország sem. Káncz Csaba jegyzete“ Európában elért sikerei tudatában az USA most az úgynevezett mini NATO-t (AUKUS) Japán felé építi tovább, amelynek a többi szövetséges hatalommal a Britekkel és Ausztráliával felkínálták nem hivatalosan, hogy vegyen részt ebben a szövetségben. Ez persze nyilvánvalóan újabb konfliktusokhoz fog vezetni a térségben Kínával, aki szintén azt állítja magáról, „hogy a történelem jó oldalán áll”. Az USA mindent megtesz, hogy megőrizhesse vezető szerepét a világban, nemcsak a jelenben, hanem a jövőben is. Erről az USA elnöke nyilatkozott is: „Biden: az USA-nak kell az „új világrend” élére állnia” – Biden szavai az USA legfőbb érdekéről szólnak, amely minden egyéb érdekeivel szemben prioritást élvez.

Sipos Gábor – 2022. április 28.

*Ésárhaddon (Assurahidinna) már Alsó és Felső – Egyiptom és Kús urának tartotta magát, a kusiták felett aratott győzelmek miatt. „Assurahidinn felvette az „Alsó- és Felső – Egyiptom és Etiópia királya” címet, de nem koronáztatta magát egyiptomi fáraóvá.” (VT I. Kötet 543. o.)

Felhasznált irodalom:

Világtörténet I. Kötet Kossuth Könyvkiadó 1962. 544. o.; 573-575. o.

Kákosy László: Az ókori Egyiptom története és kultúrája Osiris, Bp. 1998. o.

Ian Shaw: Az ókori Egyiptom története és kultúrája Gold Book 374-375. o.

Rosalie David: Élet az ókori Egyiptomban Gold Book 138-139. o.

Ókori Keleti Történeti Chrestomathia 197-200. o.

Diszkrét elvtársi pénzügyek a Kádár-korszakban – Elter Tamás Origo  2017.02.20.

Orosz nyomulás: magyar minta Európában is index 2009.12.08.

Amerikai szankció fenyegeti az Északi Áramlat II-t VG 2022.02.23.

Új amerikai szankciók és környezetvédők akadályozzák az Északi Áramlat-2 befejezését kitekintő.hu 2021. január 18.

Becsődölt az Északi Áramlat 2 gázvezetéket üzemeltető cég, mindenkit kirúgtak index – 2022.03.02.

Orosz nyomulás az EADS-ben VG 2007.06.22

Orosz gázvállalathoz igazolt az egykori francia miniszterelnök pestisrácok.hu 2021.12.27

Schröder a Gazprom igazgatótanácsában? VG 2011.05.24.

Mi a célja valójában Putyinnak az ukrajnai válsággal? – neokohn 2021. december 31.

Lavrov: Oroszország célja az USA által uralt világrend felszámolása oroszhirek.hu 2022.04.11.

Pascal Lamy szerint az orosz támadásra adott válasszal az EU egy lépést tett az autonómia felé euronews Zsíros Sándor 2022.03.03.

Az EU sérelmezi, hogy Washington szankciókkal fenyegeti az orosz-európai gázvezetékek kiépítésében részt vevő uniós cégeket – neokohn 2020. július 19.

Kína üzenete Európának: szabaduljatok meg végre Amerikától! – privátbankár.hu 2022. március 18.

Biden: az USA-nak kell az „új világrend” élére állnia” – oroszhirek.hu 2022.03.22.

Finnország és Svédország nyáron csatlakozhat a NATO-hoz VG 2022.04.11.

Biden Varsóban: Putyinnak nem sikerült a Nyugatról leválasztani a NATO keleti szárnyát Napi.hu Szepesi Anita 2022.március.26.

Kína kijelentette: nem jár közben az Ukrajnában zajló háború leállításáért Portfolio/MTI 2022. április 14.)

Japán csatlakozhat a szövetséghez, amelytől Putyin és Hszi Csin-ping is retteg Portfolio/MTI 2022. április 13.

Moszkva: csakis Ukrajna szétszakadása lehet a végeredmény  – infostart 2022. április 27.